A napokban felidéztem a festőművész második akarattyai kiállításáról írt 2017-es cikkemet, és erről eszembe jutott a hét évvel korábbi, amit úgy írtam, hogy még nem ismertem őt, sőt nem is hallottam róla korábban, csak felkeltette az érdeklődésemet a kiállítás.
Ez a cikkem a veszprémi Naplóban jelent meg 2010 augusztusában.
Sorger-Babucs Erzsébet akvarellkiállítása a könyvtárban
Augusztus végéig látható Sorger-Babucs Erzsébet festőművész kiállítása a balatonakarattyai könyvtárban. A művész ars poeticája: „Képeim nézőinek azt a mély, pozitív, belső örömet szeretném továbbadni, amit én érzek, amikor képeimet festem”.
Semmiképp sem akartam kihagyni ezt a kiállítást, mert érdekelt, hogy a festőnő hogyan kapcsolódik Akarattyához és mit szeret benne. Elmentem a könyvtárba, és v- lóban megérte megnézni az előtérben és a nagy szobában kiállított ötven művet. A 36 éve Münchenben élő művész számára Balatonakarattya ötven éve a második otthont jelenti.
Akvarelljeiből látszik, hogy érzi és szereti a Balaton hangulatát. Megállt a sétányon az egyik kedvenc helyemen, hogy megfesse a domboldal és a part fáit, a tavat és az öböl túlpartján a dombokat. Ugye tényleg bele lehet szerelmesedni ebbe a látványba? Sokszor fényképeztem már ezt a kilátást, és mondhatom, hogy a vízfesték foltjai jobban visszaadják a táj hangulatát, mint az éles fényképek. A többi akvarellel kapcsolatban is így érzek, szívemnek kedves például a “Vízparti látkép” is, aminek egész más a hangulata, mint az előző képnek.
Minden szempontból más a kiszáradt, de még álló Rákóczi-fát megmutató fekete-fehér rajz, ami engem havas szilveszteréjszakákra emlékeztet. Ám nehogy azt higgyük, hogy Sorger Erzsébet csak balatoni képeket fest és csak vízfestékkel dolgozik. Úgy látom, különösen kedveli a pipacsokat is több képet hozott róluk erre a kiállításra. Mennyi pipacs nyílt évekkel ezelőtt a magaspart alatt a naptól felforrósodott hegyoldalban! Jó volt újra látni őket és felidézni a gyermekkori emlékeket. Nem sorolom fel az összes képet – inkább nézzék meg őket! A művész 33. kiállítása augusztus végéig tart nyitva (Balatonakarattya, Iskola utca 7., hétfő, kedd: 14-18, szerda, csütörtök, péntek: 10-14 óráig).
Sorger Erzsébet egyetemi végzettségét tekintve informatikus. A ’80-as évek végén kezdett intenzíven festeni. 1999-ben egy nagy müncheni kiállításon debütált, és azóta évente több kiállításon láthatók képei a városban. Nagy álma vált valóra idén májusban, amikor bemutatkozott a Müncheni Művész Szövetség éves kiállításán, ahol annak idején sok nagy magyar festő (Munkácsy, Benczúr, Szinyei, Lotz) képeit is láthatta a közönség, és most végre eljutott Akarattyára is.
A következő kiállítása előtt már lehetőségem volt egy kicsit segíteni neki a képek elhelyezésében. Én csak a szögekkel és drótokkal foglalkoztam, a képek helyét ő jelölte ki!
Viszont, tudtam fényképezni a még látogatók nélküli teremben.
Kerékfy Pál
Akarattyai Hírmondó 