Tavaly májusban kóstoltunk bele, és hamarosan újabb élményeket ízlelhetünk meg.
Április 17-én, pénteken – kérésemre – jó hangulatú, pörgős egyórás beszélgetésünk volt Ördög Nórával (N) és Nánási Pállal (P).

Az interjú első részében az elmúlt egy évről volt szó (Nekem a Balaton – szubjektíven), a másodikban az új üzleten túli egyéb terveikről: Mi lesz a csücsökben?
Most beszéljünk arról, hogy az új hely mikor és hogyan fog beindulni.
N: Van egy “drink truck” (food truck lenne a neve, de nem fogunk főzőcskézni benne), amiből kávét, fröccsöt, italokat lehet venni. Az vele a célunk, hogy tehermentesítsük a bolti kasszát, amikor nagy a sor. Aki már leült, megette, megitta, amit vett, de még inna egy újabb kávét, annak ne kelljen még egyszer beállnia a nagy sorba (már, ha lesz nagy sor), hanem ott megvehesse.

Szóval, készíttetünk egy ilyen kis saját truckot. Elkészül május hatodikára, hetedikén levontatjuk, beállítjuk, üzembe helyezzük, és ha minden jól megy, nyolcadikán kinyitunk ott. Addigra elvileg a teraszos helyek is zöld lámpát kapnak (szerk.: azóta kiderült, hogy két héttel korábban). Most azt várjuk, hogy a vizet bevezessék, mert addig nem tudunk belekezdeni a tereprendezésbe, amíg ásni kell a placcon.
Szóval, ez május második hétvégéje lesz. Sajnos az elsejei hétvégére nem leszünk meg, ezt nagyon sajnálom, de így is boldogok leszünk, ha összejön a dolog. Elindulunk egy ilyen “soft opening”-gel, és az elég sok tényezős, hogy az épülettel hogyan tudunk haladni, de én még mindig nem mondtam le a május végéről.
P: Én sem mondtam le.
N: Az egyéves évfordulónak van realitása, az május harmincadika. Tavaly a pünkösdi hétvégén nyitottunk, de most egy héttel előbb van pünkösd. Akkor szombat reggelre terveztük a nyitást, de nem lettünk még egészen készen. Bár nagyjából föl voltak töltve a termékeink a rendszerbe, még nem igazán tudtuk használni.
A nyitás úgy történt, hogy kiültünk kávézni szombaton dél körül, csak a magunk kedvéért, és elkezdtek jönni az emberek, hogy “nyitva van?”. Hát végülis, akár nyitva is lehet. És azután gyakorlatilag negyed óra alatt úgy megrohanták a boltot, hogy csak kapkodtunk a levegő után, hogy jóságos Isten …
P: Csak főztük a kávékat, mint a bolond …
N: Végül délután négykor bezártuk az ajtót, annyira bepánikoltunk. Elkezdtünk csak az ablakon át kiszolgálni. Két órával később újra ki mertük nyitni az ajtót. Soha sem fogom elfelejteni ezt az érzést, hogy “Uramisten! Emberek ott állnak sorba! Azt se tudom, hogy hova nyúljak, hol van a gépen a gomb”. Teljesen magunk voltunk még, csak a Nánási család.
P: Nagyon kemény volt akkor alkalmazottak nélkül.
N: Utána kezdtem el forgatni a Séfek séfét, és a forgatási szünetben néztem a casting videókat, amiket a munkára jelentkezők küldtek. Addigra már egyértelművé vált az első hétvége után, hogy mindenki ránk emelte a tekintetét: “Ki fog itt állni hétfőn és kedden?” Azután, valahogy csak volt …
P: Ez a része most eggyel könnyebb lesz az új helyen. Előre meghirdettük a helyeket, már egy ideje megy a casting. Viszont az épületünk még nincs kész. Már “csak” ez az egy probléma van.
N: Az nagy könnyebbség, hogy most már nagyjából tudjuk, miből áll majd az árukészlet. Akkor egy csomó energiánk ment el a partnerek felkutatására, és az a része már pipa, ami nagyon megnyugtató. Tudom, hogy honnan lesz kasszagép, terminál, ki adja a pékárut. Ezek azért jó dolgok.
P: Abszolút.
Gondolom a megszokott szuper pékáru lesz.
N: Igen, de azt is megállapítottuk kicsit rémülten, hogy ott nagyobb a hely, tehát nyugodtan lehet bővebb árukészlet, és kell is. Próbálunk ésszerű keretek között bővülni. Az biztos, hogy több kávégép lesz, hogy gyorsabban tudjunk kiszolgálni, és lesz két kassza.
És egész álló nap lesz reggeli! Mindenképpen. Az “egész nap reggeli” concept az nagyon fontos!
Ebbe teljesen bele tudok érezni! Volt egy kellemetlen élményem az egyik gyorsétteremben: elfogyott a tojás, ezért nem kaptam reggelit.
N: Azt mondják, hogy az igazi vendéglátós teszt a rántotta és a limonádé. Tojás és citrom biztosan van, tehát ez kizárólag a szándékon múlik. Azt szilárdan elhatároztuk, hogy olyan helyet szeretnénk csinálni, ahol nincs ilyen kifogás. Valami tényleg csak akkor lehetetlen, ha lehetetlen. De ha lehet, akkor nem lehetetlen. Akkor lehet.
P: Viszont nincs lehetetlen, ezt láttuk.
Ebben szerintem sokat segít az, ha az embernek vendégként van sok tapasztalata.
N: Nekünk ez van összesen, erre tudunk támaszkodni. Most már van tíz hónapnyi vendéglátós tapasztalatunk is, de előtte csak vendégként volt. Mindig azt gondoltuk, hogy egy ekkora kisbolthoz elég, vagy elég lett volna annyi tapasztalat.
Most azért is nagyobb ez a kabát, mert itt nagyobb dolgokra vállalkozunk .
P: Mindent el fogunk követni …
Bele kell nőni a kabátba.
N: Bele kell nőni, csak nem így (széltében mutatja a kezével).
P: Úgy is bele fogunk!
N: Ha egész nap van reggeli, akkor van rá esély. Bundáskenyér …
De futtok …
P: Igen, futunk. Az, hogy ma kétszer ebédeltem, az jelent valamit? A futástól van a jó étvágyam, szerintem.
A futásban az is jó, hogy bármit és bármennyit lehet enni. Majdnem.
P: Akkor megemeljük a napi adagunkat, és mindent lehet!
N: Nekem elég az a négy és fél kilométer.
N: Visszatérve a kisboltra: Még az is fontos, hogy tavaly nagyon sok új barátunk lett itt Akarattyán. Téged is ennek köszönhetünk. És ez nagyon jó érzés! Most már tényleg úgy jövünk ide Akarattyára, hogy itt egy csomó embert ismerünk.
Bekerültetek Akarattya életébe.
P: Egy csomó pozitív ismerőst szereztünk.
N: Tényleg így van. És vannak, akikkel azóta Pesten is találkozunk, nemcsak itthon, hanem akár otthon is.
Itthon és otthon. Nekünk valóban ilyen ez a hely. Nem csak egyszerű nyaralók vagyunk. Függetlenül a kisbolttól, szinte mindig itt vagyunk, amikor nincs iskola a gyerekeknek. Tényleg kétlaki létezést folytatunk, és ez olyan jó.
Nosztalgikusan emlékszem vissza azokra a reggelekre, amikor hajnalban úgy mentem el futni, hogy pontosan hétre érjek ide a futás után. Lépsz ki a kapun, pont amikor érkezem.
N: Tényleg, ez így volt, pont hétkor. Anyukám mondta, hogy én jöjjek ki negyed órával előbb. De, mondom, tök mindegy, mert ha negyed órával előbb jövök ki, akkor negyed órával előbb várnak ott, hogy van-e már ez vagy az. Hétkor jövök ki, és akkor lehet az, hogy officially negyed nyolckor nyitunk. De mindegy …
Kávé rögtön volt.
N: Kávé az tud lenni gyorsan.
P: Ilyen szempontból nagyon izgalmas, hogy a másik helyen hogy lesz.
Ott azért már lesz, aki kinyit.
N: Nem. Szerintem az elején ugyanúgy ott leszek.
P: Most már nem az elején vagyunk, és most is itt vagyunk, nem? Mindig itt vagy.
N: Csak az különbség, hogy most már van néhány olyan ember, akire tényleg rá merjük bízni a boltot, mert tudjuk, hogy tökéletesen fogja vinni addig is …
Biztos vagyok benne. Tényleg látom, hogy úgy dolgoznak, mintha a sajátjukat csinálnák.
N: Nagyon lelkiismeretesek. Nagyon örülök, hogy ők itt akarattyaiként gyakorlatilag beolvadtak ebbe a rendszerbe. Nagyon örülök, hogy találtunk helyi munkaerőt.
Van egy csomó jó ember Akarattyán.
N: Tudom, ezt tudom.
Végülis ez azt jelenti néhány embernek, hogy nem kell elmennie máshova dolgozni, hanem itt dolgozhat Akarattyán.
P: És minél több ilyen lenne, annál jobb lenne.
N: Nekünk igazából az lenne a legjobb, ha minél több akarattyai dolgozna nálunk.
P: Ha ezt most látják, olvassák, akkor jelentkezzenek!
Köszönöm a beszélgetést, és izgatottan várom, hogy milyen lesz a csücsök.
Kerékfy Pál
Kiegészítés augusztus 13-án:
Azóta kiderült egy nagyon klassz dolog, amit az interjúban nem árultak el: koncerthelyszín is lett a csücsök. Ma lesz a harmadik koncert. Továbbiak: Könnyűzenei koncertek a csücsökben
“És … indul a második Nekem a Balaton” bejegyzéshez 2 hozzászólás