Kategória: Jókai

A nagy tengeri krák és a forradalom

A régi kor természettudósai beszélnek egy csodaállatról, amelynek neve "krák". (…) A krák egy töméntelen nagy, tengeri állat, mely lenn a tengerfenéken lakik, s melynek néha-néha eszébe jut a vizek színére felemelkedni. Mikor aztán rengeteg nagy háta felmerül a hullámok közül, befedve tengeriszappal, telenőve tengeri fügével, tengeri tulipánnal, korallerdővel, akkor a penguinok, kormoránok azt gondolják, … A nagy tengeri krák és a forradalom olvasásának folytatása →

Mór(ic) és Rudolf

Kikről van szó? Az egyikük Jókai Mór (eredetileg Jókay Móric) magyar főrendiházi tag, országgyűlési képviselő, forradalmár, a márciusi ifjak egyike, később a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. A másikuk Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös, főherceg, I. Ferenc József császár … Mór(ic) és Rudolf olvasásának folytatása →

Szellemi nagyság

A nagy szellem nem azért nagy, hogy jutalmat várjon vagy az életben, vagy a halálban, vagy a túlvilágon, hanem azért nagy, mert nem tud kicsiny lenni. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán, XXVI. A látnok és a világtalan Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán. Első kiadás. Pest 1854. Emich Gusztáv, 306p. A kiadóról, Emich Gusztávról: 1842-ben nyitotta meg „nemzeti … Szellemi nagyság olvasásának folytatása →

Hogyan kell jól hazudni?

Aki csak hazudni tud, az nem tud hazudni, de aki az igazsággal tudja keverni a hazugságot, aztán hol alatta, hol mellette elsurranni, ez bírja az igazi tudományt. Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony, XXX. fejezet Ha szabad a nagy íróhoz csatlakoznom, megerősítem, hogy mostanában alkalmam van sok kisebb-nagyobb fontosságú ügyben megtapasztalni, hogy - a könyvbéli … Hogyan kell jól hazudni? olvasásának folytatása →

Hallgatás vs. nem szólás

A hallgatás és a nem szólás két különböző dolog. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, a "Mindenváró Ádám" c. fejezet Mit gondolunk erről? Helyezzük kontextusba! Szalmás hallgatása jelenthette azt, hogy „kerülj csak a kezemre!”; míg Mindenváró nem szólásának az volt az értelme, hogy nem kell mindent minden embernek az orrára kötni. u.o., néhány mondattal később … Hallgatás vs. nem szólás olvasásának folytatása →

Petőfi Sándor: Jókai Mórhoz

Jókai önarcképe és Orlai Petrics Soma festménye Miért szeretsz te engemet,Kit annyian gyűlölnek?S én, aki annyit gyűlölök,Téged miért szeretlek?Szeretlek téged, oh barátom…Nem, nem barátom!…megbocsáss,Hogy e gúnynévvel illetélek;Mert a jelenkor gyermekénekE szó: »barát« csak gúnyolás. Percenként jobban-jobban el-Sötétül láthatárom;De én életemnek éjjelétNem rettegem, sőt várom…Hisz annál fényesebb a csillag,Minél sötétb az éjszaka.Tudom, mert a szív mondja … Petőfi Sándor: Jókai Mórhoz olvasásának folytatása →

Jégcsap (Jókai)

Egy lombos fenyőfa a tél mezején, ágai tépett vattával beborítva, mintha hó nyomná le, s azokról üveggyöngyökből jégcsapok csüggnek alá; lefesteni való csendélet. megjelent a Jókai karácsonya című kötetben, Corvina Kiadó, 2024 Vajon lesz még jégcsap látványában részünk ezen a télen? 2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.

Sanyi öcsém, vagy Sándor bátyám?

Nos, melyikük volt az idősebb, Jókai Mór vagy Petőfi Sándor? Engem is meglepett a válasz. Miért? Az befolyásolt, hogy Jókai Mór ismertebb képein javakorabeli ember, és Petőfiről csak fiatalkori képek vannak. Jókai több mint két évvel Petőfi után született. Ennek ellenére ugyanabba az osztályba jártak a pápai kollégiumban 1841-42-ben. Álljon itt egy fiatalkori önarckép, amit … Sanyi öcsém, vagy Sándor bátyám? olvasásának folytatása →