Mór(ic) és Rudolf

Kikről van szó?

Az egyikük Jókai Mór (eredetileg Jókay Móric) magyar főrendiházi tag, országgyűlési képviselő, forradalmár, a márciusi ifjak egyike, később a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

A másikuk Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös, főherceg, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné egyetlen fia. 1889-ben öngyilkosságot követett el, így trónra nem került.

Milyen kapcsolat lehetett, ha egyáltalán lehetett kapcsolat, a két ember között?

Valami csak lehetett, ha Krúdy Gyula „Jókai barátja, a boldogtalan Rudolf királyfi” címmel írt portrét a főhercegről.

Néhány idézet Krúdy írásából:

Rudolf Jókai Mórtól tanult meg magyarul, ugyanezért az összes hajóskifejezéseket tudta, amelyeket a régi Komáromban használtak. Igen, mint annyi korabeli magyar embernek, Rudolfnak is a mesemondásos Jókai volt a kedvenc írója, mert a trónusok árnyékában éppen úgy szeretik a regényes mondanivalókat, mint a falusi tollfosztókánál.

Voltaképpen Jókainak kellene megírni Rudolf trónörökös regényét, de azt hiszem, az öreg főrend fél Ferenc Józseftől.

Rudolf – akinek tiszteletére valaha annyi magyar gyermeket keresztelnek vala Rezsőnek – szeretett olyan magányosan és ismeretlenül járkálni Pesten, mint a napkeleti mesékben a fejedelmek. (…) „Civilben” járt az öreg Jókaihoz, akinek a barátsága révén bizonyos népszerűségre számított, mert hiszen az idő tájt Jókai Mór volt a legnépszerűbb ember Magyarországon, a gyermekek, a nők és az öregek elképzelésében.

Némely magyar urak, akik különböző okokból haragot tartanak I. Ferenc Józseffel (így például a 48-i eseményeket követő hóhérolások és börtönök miatt is, valamint mindazok a magyar urak, akik ambíciójukat, hiúságukat nem tudták kielégíteni a gondosan mérlegelő I. F. J. alatt), nagy figyelemmel kísérték Rudolf trónörökös járását-kelését.

A magyar urak tehát (…) a trónörökössel kezdenek szövetkezni, hogy politikai vagy egyéni céljaikat elérhessék… Mindenféle vadászatokat rendeznek a tiszteletére, amely vadászatokról még manapság is a legkülönbözőbb legendákat lehet hallani.

[Rudolfnak] a grófokon és hercegeken kívül az öreg Jókai is a barátja volt… (…) Egy olyan férfiúhoz közeledett barátsággal, aki körülbelül egyidős volt királyi apjával, de szigor és fegyelem helyett az édes álomcsinálás volt a mestersége. Aki a szerelem mindenhatóságáról ékesebben tud dalolni apró, harisnyakötés szemeihez hasonló betűivel, mint akár a tenor, aki esténként a bécsi Operában hirdetné a különböző dalművek szerepeiben azt a romantikus életcélt, amelyet minden férfiembernek maga elé kell tűzni… És a mélyhangú nőknél is meggyőzőbben tudja megírni, hogy szerelmünkért akár az életünket is habozás nélkül eldobhatjuk, ha arra kerül a sor.

Kicsit sok lett az idézet, de nem voltak unalmasak, ugye?

Érdekes Jókai útja a forradalmártól a főherceg öreg barátjáig, igaz? Hozzá kell tenni, hogy sok magyar hazafi várta Rudolf trónralépését, mert kedvező változásokat reméltek tőle a magyarság számára. Azt már sose tudhatjuk meg, hogy milyen magyar király lett volna. Majd még írok arról is, hogy miképp készült erre a feladatra.

Kerékfy Pál

A képek forrása:
Rudolf főherceg: Készítette: Koller Károly – Ez a kép az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nyomdai és Fotográfiai Osztályától származik az alábbi azonosítóval: ggbain.12551. Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=9923460
Jókai: Készítette: Barabás Miklós – https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/5617?show=full, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1892851

Krúdy írásának teljes szövege: Jókai barátja, a boldogtalan Rudolf királyfi

2025-ben, Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szemezgetünk írói és egyéb munkásságából.