Megbír a jég?

Fontos a kérdés, de kérek egy kis türelmet a megválaszolásával, mert a válasz nem egyszerű.

A kép része a válasznak.

Mit látunk a képen? Ez egy rianás. Egy kicsi rianás.

Mindenki tudja, mi a rianás?

A rianás egy hasadék a Balaton vastag és szilárd jegén.

Háromezer lépésnyi hosszúságban végigrepedt a jégtábla, s a kétfelé nyílt tömeg között egy ölnyi széles, tátongó nyílás maradt. „A rianás! A rianás!” – kiáltoznak a halászok.

Jókai Mór: Az arany ember

Egy akkora hasadék, ami simán elnyel egy embert, de akár egy szekeret is.

Amikor megjelent a jó állapotúnak látszó jég a Balatonon, sok kérdés, találgatás és álhír terjed az állóvizeken való korcsolyázással kapcsolatban.

Kezdjük a legfontosabb tanácsokkal:

A jégen való tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb szabálya, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert, és egyben acélos, jó minőségű is a szerkezete.

Forrás: Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság

Az első napokban mindenki arra várt, hogy mikor engedélyezik „hivatalosan”, hogy rá szabad menni a Balaton jegére.

Az a helyzet, hogy a jogszabály nagyon megengedően fogalmaz, vagyis a tilalmakkal nem érintett helyeken és időben a polgárok józan eszére és belátására bízza, hogy mikor és hol mennek rá jégre:

5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken és azok mellékágain.

46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól

Hol van abszolút biztonságos jég?

Ha valaki „abszolút biztosra” akar menni, csak a kijelölt korcsolyapályákat használja. Ilyen alig-alig van, mert nagyon komoly felelősség a Balatonon „abszolút biztosnak” minősíteni valahol a jeget.

Miért ilyen nehéz ügy ez? Egyszerűnek tűnik: meg kell mérni a jég vastagságát, meg kell nézni, hogy kellő sziládságúnak látszik-e, nem olvad-e, nem mozog-e. Ennyi, ugye?

Nem véletlen, hogy a rendelet nem határoz meg biztonságos jégvastagságot, és nem mond semmit arról, hogy mit jelent a „kellő szilárdságú”.

Meg lehet mérni a jég vastagságát 10 vagy több helyen a strandon, a parttól 80-100 méter távolságig. Ha ott elég vastag a jég, akkor addig a távolságig biztonságosnak tekinthetjük. Fontos a fogalmazás! Komoly ember nem fogja azt mondani, hogy biztonságos, csak „biztonságosnak tekinthető„.

Mi gyengíti a tó jegét?

Vannak befolyások a part egyes szakaszain. Ezek egy része felszíni, így jól látszik, és könnyen elkerülhető. Másik részük a vízszint alatti. Ezek vagy láthatóak, vagy nem, de mindenesetre, alulról melegítik a jeget, és így vékonyítják, gyengítik.

Források is vannak a Balaton medrében. A beáramló melegebb víz alulról olvasztja, vékonyítja a jeget. A források hatása nem feltűnő, nem látszik, hogy ott vékonyabb a jég.

Térjünk még vissza a rianásra! A széles hasadékot észreveszi az ember, ha figyel, és nem száguld gyorsan. A csapda akkor keletkezik, amikor befagy a rianás, és keletkezik rajta néhány centis jégréteg. Ezt a helyzetet már sokkal nehezebb észrevenni.

Hol korcsolyázzunk?

Január 24-én (szombaton) délelőtt sokan csúsztak be jó messzire.
Január 20-án (kedden) délben sokan élvezték a parttól távoli suhanást.

Amikor biztonságosnak tűnik a jég, akkor se távolodjunk el messzire a parttól! Mennyi a „messzi”? Visszakérdezek: Mennyi ideig tudunk a felszínen maradni a 0 fokos vízben téli ruházatban? Néhány percig. Ennyi idő alatt kell megérkeznie a segítségnek. A jég alatt eltűnt embert csak kivételesen szerencsés esetben tudják élve felhozni.

Ha strandon, partközelben korcsolyázunk, csak térdig vagy derékig merülünk el. Ez igen kellemetlen nulla fokos vízben, de ki fogunk jutni – főleg, ha vannak emberek a közelben.

És itt jön a másik tanács: Ne legyünk magányosak a jégen, legyenek körülöttünk emberek! Több ember. Ha ketten kézenfogva korcsolyázunk, valószínűleg együtt kerülünk a vízbe. Jobb, ha mások is vannak ott.

Tudom, hogy igazi élmény messzire eljutni korcsolyán suhanva. Szólóban vagy párban korcsolyázni is nagy élmény. Nem is akarom senkinek se megmondani, hogy mit csináljon és mit ne csináljon.

Csak azt tanácsolom, hogy kellő tapasztalat nélkül ne vállaljunk nagy kockázatot.

Zárásként: Ma, január 28-án egyáltalán nem biztonságos a Balaton jege. Sehol. Ez nem jelenti azt, hogy egész biztosan beszakad az, aki rámegy. De veszélyes.

Ha jön egy hétig tartó kemény fagy februárban, akkor van esély újabb nagyszerű korcsolyázásra. Ne kerüljön bajba senki, legyünk észnél!


Discover more from Akarattyai Hírmondó

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply