A legsötétebb nap

Az év legsötétebb napját a téli napforduló idején éljük át. Mármint, hogy odakint, a természetben. Nem szükségszerű, hogy magunkban is sötét napként éljük meg ezt a napot.

Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulókor van az év legrövidebb nappala (következésképpen a leghosszabb éjszaka) adja.

A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én).

Magyarországról nézve a téli napforduló idején a Nap 19° magasan delel, és kb. 8 és fél órán keresztül tartózkodik a horizont felett.

A téli napforduló után már hosszabbodnak a nappalok, ezért sok régi népi szokás kapcsolódik a megünnepléséhez. Minthogy a napforduló majdnem karácsonykor van (mindössze 3-4 nappal előtte), össze szokták kapcsolni karácsonyt a fényre váró, a fény közeledtét ünneplő pogány szokásokkal, sőt az is „köztudott”, hogy a római napünnepet transzformálta a megváltó születésnapjává az egyház, azonban ez a kapcsolat nagyon valószínűtlen.

Miért találom valószínűtlennek a napfordulóval való kapcsolatot?

325-ben a nikaiai zsinat határozta meg december 25-ében Jézus hivatalos földi születésnapját. Akkor a Julius cézár által Kr. e. 45-ben bevezetett julian naptár volt használatban, és a téli napforduló a mainál kb. 8 nappal korábbi dátumra esett, vagyis december 13. körül volt. Ezért gondolom, hogy a születésnap ünneplése aligha kapcsolódott a több mit egy héttel korábbi napfordulóhoz.

A másik téli ünneptől, a december 17-én kezdődött Szaturnáliától is 6 nap távolságra van, ezért ez sem tűnik valószínűnek.

Nézzük még meg, hogy Lucának mi köze van karácsonyhoz!

Nevének eredete a latin “lux” (=fény) szó. Miért kapcsolódik december 13-ához az ünnepe? Ahogy említettem már, Gergely pápa XVI. századi naptárreformjáig december 13. körül volt a napforduló, így december 13. már észrevehető volt a nappalok hosszabbodása, vagyis Luca hozta vissza a fényt.

Egyébként, Luca egyáltalán nem boszorkány! Szent Luca (latinul Lucia) a III. és IV. század fordulóján élt Szirakúzában (görögül Szürakuszai, latinul Siracusae, olaszul Siracusa), Szicília délkeleti tengerpartján. Ő a város védőszentje. Az V. századból van a legrégebbi fennmaradt írott emlék (egy sírfelirat) a tiszteletéről. A VI. század óta ünneplik szentként, és a középkorban az egyik legkedveltebb szent volt.

Örüljünk, hogy egyre hosszabbak lesznek a nappalok, és ne aggódjunk az ünnepeink és a hagyományaink eredete miatt! Nem az a lényeg …

Kerékfy Pál

A nyitókép eredetét nem sikerült kiderítenem, pedig tényleg igyekeztem. Sok éve használják rengeteg különböző oldalon, de az eredeti forrás megjelölését sehol se találtam meg.