Titkok és emberi kapcsolatok a hieroglifák között

Bemutató lesz ma (november 29-én) este a veszprémi Latinovits–Bujtor Játékszínben. A címe (A hieroglifák titka) alapján azt gondolhatnánk, hogy történelemóra lesz, de egyáltalán nem erről van szó. Tegnap este találkoztam a rendezővel és a főszereplőkkel, és a beszélgetések alapján kialakult egy képem az előadásról. Izgalmas, mozgalmas és szórakoztató lesz.

Első sor balról: Horváth János, Bakonyi Csilla, Keller János; hátul: Matuz János.

A történelmi háttér Jean-François Champollion francia professzor kutatása és mindenkit meglepő eredményei az egyiptomi írás megfejtése terén, de ez csak a háttér. Az alapszituáció nagyon hasonlít Schliemann trójai felfedezésének történetéhez. Ahogy ott, itt is a hivatalos tudomány ellenállásába ütközött a kutató, akinek végül mégiscsak bebizonyosodott az igazsága, de ezért sokat kellett harcolnia.

Azonban, az előadás szempontjából sokkal fontosabb a történet emberi része, a feleségével való kapcsolata: a házasságuk hogyan jött létre, a házasságon belül mi történik, milyen problémákkal küzdenek, és azokat hogyan oldják meg. 

Izgalmas színházi előadásnak leszünk résztvevői. A nyári székesfehérvári ősbemutató fantasztikus siker volt, és arra számítok, hogy Veszprémben így lesz. Ebben a meggyőződésemben megerősít az alkotó csapattól tavaly látott “Schliemann – Trója”, amit szintén Matuz János rendezett. Ott is Keller János alakította a főhőst, és Horváth János tette fontos szereplővé a zenét.

Keller János művészi eszköztárát felhasználva, hanggal, arccal és testtel tette igazán izgalmassá és felejthetetlenné a tavalyi előadást. Champollionék történetét tovább gazdagítja Mme Champollion megjelenése, akit a kiváló Bakonyi Csilla kelt életre. A történelmileg hiteles darabban ő viszi az érzelmi vonalat, a női vonalat. Vajon, a munkájának élő, állandóan utazó professzor árnyékában vagy mellette, hogy tudott egy nő létezni vagy nem létezni? Rosine Blanc egy nagyon módos, kesztyűkészítő család egyetlen gyermeke volt, és ő ezt a jólétet adta föl azért, hogy egy zseni felesége legyen annak minden csodálatoságával és negatívumával. Hogyan állítja elénk az asszony életét, érzéseit, küzdelmeit a művésznő?

Meglátjuk este!

Ezek az emberek a XIX. század elején éltek, és egyáltalán nem hasonlított a világuk a mi XXI. századi világunkra, mégis bizonyos mértékig ismerős lesz számunkra az életük, tudunk majd értően viszonyulni hozzájuk. 

Nagy előnye a színrevitelnek, hogy a Latinovits-Bujtor Játékszínben közvetlen közelről látunk mindent.

Kerékfy Pál

Továbbiak és jegyek: A hieroglifák titka. A mai (nov. 29-ei) előadásra még kapható néhány jegy. Úgy látom, hogy az egyetlen decemberi előadásra már teljesen elkelt, úgyhogy érdemes most lecsapni a szabad helyekre. Az enyém már megvan, én jó helyzetben vagyok!

Kép: a szerző felvétele, a próba kezdete előtt, a Veszprémi Petőfi Színház engedélyével. 

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc


Discover more from Akarattyai Hírmondó

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply