Tűzre vele!?

Mik az avar és a kerti hulladék égetésének szabályai? Szabad égetnem? El kell viselnem, hogy a szomszéd miatt füstfelhő van a kertemben?

Jogosak a kétségek és a kérdések, mert nem könnyű értelmezni a szabályokat.

Maga a kiindulási pont egyszerűnek látszik: Az 1995. LIII. törvény (környezetvédelmi tv.) nagyon szigorú szabályokat tartalmaz a hulladékok égetésével kapcsolatban.

Mi okozza mégis a bizonytalanságot? A törvény felhatalmazza a helyi önkormányzatot, hogy az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa. Ezzel a lehetőséggel sok önkormányzat élt is. Elsősorban a kisebb településeken engedélyezték az égetést. Városokban általában a törvényben meghatározott teljes tilalom volt (és van) érvényben.

Akarattyán a 8/2015. önkormányzati rendelet megengedte a lehullott falomb, avar, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék, nyesedék égetését szeptember­től májusig pénteken (kivéve a munkaszüneti napokat) 8-20 óráig, de kizárólag a saját ingatlan területén. Van a rendeletben néhány további kikötés, például:

• az avart és kerti hulladékot első­sorban hasznosítani, komposztálni kell, 
• a hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, 
• csak szélcsendes időben szabad égetni, szeles, párás, ködös, esős időben tilos égetni, 
• nyers, megázott avar és kerti hulladék égetése tilos.

A 2020. évi LI. törvény 2021. január elsejétől visszavonta az önkormányzat jogosítványát a helyi szabályozásra, így az idei év elejétől nem lehetett (volna) avart égetni.

Azonban a veszélyhelyzet idejére vonat­kozó speciális szabályok (549/2020. kormányrendelet) miatt most mégis van lehetőségük az önkormányzatoknak ilyen szabályokat alkotni. 

Akarattyán a 15/2020. önkormányzati rendelet ezt az előbbi 8/2015. rendeletet hatályon kívül helyezte, így jelenleg nincs hatályos helyi szabályozás. Ennek hiányában az általános tilalom érvényes, vagyis semmikor sem szabad avart és egyéb kerti hulladékot égetni.

Ettől eltérően azt tapasztalom, hogy égetnek az emberek. Nem csak pénteken, hanem egyéb napokon, például vasárnap is, és nedves dolgokat is.

Ezek a szabályok, most jön egy kis egészség, majd a véleményem.

Sok ártalmas anyag van a kerti égetés füstjében, nem akarom ezeket mind felsorolni, sok helyen megtalálható a listájuk, például itt: Levegő Munkacsoport: Avarégetés.

Én csak egyet emelek ki, az ultrafinom részecskéket. Ezekről keveset hallunk, pedig nagy a jelentőségük: a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék elképzelhetetlenül sokáig lebegnek a levegőben (különösen akkor, ha párához kapcsolódnak – ezért nem szabad párás időben vagy nedves anyagot égetni). Nem csak a tüdőt károsítják, hanem a véráramba is felszívódnak, és keringési betegségeket okoznak, valamint károsítják az immunrendszert. Látni nem látjuk őket, hiszem 2,5 µm = 0,0025 mm.

Úgy gondolom, hogy a növényi hulladékot elsősorban komposztálni kellene, hogy ne veszítsünk el egy csomó értékes tápanyagot. Tudom, hogy a házilagos komposztálás szinte lehetetlen. Nem tudjuk azt az anyagösszetételt és azokat a feltételeket biztosítani, amik a jó komposzthoz kellenek. Sok helyen főleg géppel vágott fű keletkezik az év nagy részében – ez önmagában nem komposztálódik, hanem bűzösen rohad. A dió leveleit és a fertőzött ágakat és leveleket se lehet házilag jól komposztálni.

Mi lenne a megoldás? Szakszerű, nagyüzemi komposztálás! A jó minőségű komposzt nagyon értékes, és akadnak települések, ahol ezt felismerték. Két legyet ütnek egy csapásra: rendezettebb a falu, nincs hetekig-hónapokig az utcán a sok hulladék, és bevétel is keletkezik.

Elvileg ezt kellene a hulladékszállítási szolgáltatóknak is tenniük, de a jelek nem arra mutatnak, hogy értékes anyag lenne számukra a zöldhulladék. Akkor nem azon igyekeznének, hogy minél kevesebbet szállítsanak el, hanem éppen minél többre tartanának igényt.

Kerékfy Pál

A cikk jelentős részben megegyezik a Bercsényi Kurír I. évf. 2. számában megjelent cikkemmel.