A gyenge bokor levelétfátyolba burkolá a dér,jaj, nemsokára itt a tél,a bokorugró hócseléd.Pamutszoknyáját a ledérfejünkre boritván cselétködökből szövi és csaléta zsíros, pirítós kenyér.Csuszkás az erdei fenyér,min medve korcsolyáz eléd,üres két mancsa bús tenyér.S mint munkabér potyog beléd:a nyár az egekben henyél,mig szíved főzi ételét. Sonnet, Alphonse de Sociales. 1928. szept. 30. A szöveg forrása: https://mek.oszk.hu/11800/11864/html/rogtonzesek.html#allegorie … József Attila: Allégorie olvasásának folytatása →