Bolyai János érkezik ma

Igen, személyesen Bolyai Jánost, a híres matematikust látom majd ma este Veszprémben. Ma este, és csak ma este. Ez az egyetlen alkalom, amikor a közelben találkozni lehet vele.

Őt jeleníti meg a Veszprémi Petőfi Színház színpadán Valeriu Butulescu darabjában a remek Mihai Alexandru, aki képes egy ilyen összetett szerepet magáévá tenni.

A darab dokumentum és művészi fikció ötvözetében meséli el a zseniális matematikus, Bolyai János életének utolsó napjait – annak az embernek a történetét, aki a XIX. században megalkotta a nem euklideszi geometria alapjait.

Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, ahova apja szerette volna elküldeni, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művében megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a XX. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklideszi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, vagyis majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk, azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak. Szintén elismerést érdemelhet zeneelméleti és filozófiai munkássága, továbbá hadmérnökként többek közt részt vett a temesvári erőd korszerűsítésének tervezési munkálataiban is.

1823-ban ezt írta apjának, Bolyai Farkasnak: „Semmiből egy ujj más világot teremtettem.” Ezzel matematikai felfedezéseire utalt.

Egy vázlat híres művéből (Appendix).

Együtt tárgyalta az általa felfedezett hiperbolikus geometriát az euklideszi geometriával, hogy ezzel bemutassa az ellentétek természetes egységét. Elgondolkodott azon, hogy ha többféle geometria lehetséges, akkor vajon melyik írja le jobban a fizikai teret. A tudománynak a valóság megismerésére kell törekednie, és meg kell találnia a középutat a folytonos kétkedés és az idealizmus között.

1860. január 27-én halt meg. A marosvásárhelyi református egyház halotti anyakönyvébe ezt írták: „Bolyai János, nyugalm. Ingenieur Kapitány – meghalt agy- és tüdőgyulladásban. – Híres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első. Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ásatott el.”

Az előadást a petrozsényi Ion D. Sîrbu Drámai Színház (Teatrul Dramatic Ion D. Sîrbu) hozza el Veszprémbe. (Petrozsény, románul Petroșani, megyei jogú város Hunyad megyében, Brassó és Temesvár között.)

A rendező szerint a darab szövegének különleges humora van, amely folyamatosan finom iróniával fonódik össze. Ezt mindjárt meg is tapasztalhatom az esti előadáson …

Az előadás nyelve román, magyar feliratozással. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció itt.

Kerékfy Pál

Források: Veszprémi Petőfi Színház, Wikipédia

Szerzői jogok: CC BY-NC-ND licenc


Discover more from Akarattyai Hírmondó

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Leave a Reply