Az 1780. január 1-én indult pozsonyi Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság, ami meghatározó szerepet töltött be a XVIII. század végi nemzeti tudományosság és művelődés kibontakoztatásában.
Az 1770-es évek végén Patzkó Ferenc pozsonyi nyomdász kérelmet adott be lapalapításra, és Mária Terézia 10 éves privilégiumot engedélyezett a magyarországi magyar lap kiadására. A Magyar Hírmondó Rát (Ráth) Mátyás evangélikus lelkész szerkesztésében, magyar nyelven, 1780. január 1-jén jelent meg első alkalommal.
Rát a nemzeti nyelvet a felvilágosodás eszközének tartotta, küzdött a magyar nyelv egységességéért. Felismerve, hogy a külföldi lapokban fellelhető szavaknak nincs magyar megfelelőjük, ő maga alkotta meg ezeket a szavakat. Ilyen például az akkoriban használatos novellista helyet az újságíró szó. Az idegen hely- és személyneveket fonetikusan – a visszakereshetőség érdekében – zárójelben eredeti alakjukban is publikálta. Ez volt az első magyarul szerkesztett újság, amelyben a napi eseményeken kívül tudományos, gazdasági jellegű cikkek is helyet kaptak a publicisztika, irodalmi kritika mellett. A híreket nem referáló stílusban közölte, azokhoz kommentárt, véleményt fűzött. A külföldi híreket külföldi lapokból, a hazaiakat levelezőktől vette. A híreket tematikusan – ellentétben a korábban megszokott beérkezési sorrenddel – rendezve közölte. A lap többek között közölte Gyarmathi Sámuel (antropológus, nyelvész, orvos) írásait.
Hetente két alkalommal, nyolcadrét alakban és félíves számokban jelent meg 184 településen. A „Levelek” -nek, ahogy Rát Mátyás nevezte a lapot, kezdetben 320 előfizetője volt. Noha a lap Pozsonyban készült, az ország egész területén olvasták. Éves előfizetési díja helyben 3 forint, vidéken 4 forint volt. Az első három évfolyam Madridba, Franciaországba és több hollandiai egyetemnek is járt.
Rát Mátyás nagy hozzáértéssel és szorgalommal intézte a lap ügyeit, célja az volt, hogy hiteles tájékoztatást adjon a bel- és külföldi eseményekről, írásaival segítse a nemzeti művelődést.
Rát Mátyás 1782 végén visszatért lelkészi hivatásához. Távozása után egymást követték a szerkesztők. Mátyus Péter után Révai Miklós (aki a lapot ingyen küldte a főbb hazai iskoláknak), majd 1784-től Szacsvay Sándor lett a szerkesztő. Az irodalmi jellegű írások eltűntek, Szacsvay II. József feltétlen híveként, annak rendeleteit közölte. 1784-ben az erdélyi parasztfelkelésről megjelent írásának köszönhetően utócenzúrán is figyelték a lapot. Melléklapja volt 1787-1788-ban a Pozsonyi Magyar Múzsa szépirodalmi tartalommal. A későbbi szerkesztők kevésbé invenciózus munkája miatt, 1788-ban Szabó Márton szerkesztése alatt, a 87. Levéllel a Magyar Hírmondó megszűnt.
Fityó Klári
A szerző tanítványom volt a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, és a digitális kommunikáció tantárgyban kiváló munkát végzett. Azóta is követjük egymást a Facebookon, ahol látom, hogy igényesen ír. Január elsején röviden megemlékezett a Magyar Hírmondó megjelenésének évfordulójáról, ezért kértem meg, hogy készítse el számunkra ezt a cikket. Köszönöm neki!
Kerékfy Pál
Megosztás:
Discover more from Akarattyai Hírmondó
Subscribe to get the latest posts sent to your email.