Fesztiválérzés

Ki csinálja itt a fesztivált?

Három csapat dolgozik a fesztiváli hangulaton a Lido stranddal szemben. Nem először írok róluk, de az előzőt bő három héttel ezelőtt, még jóval a megnyitás előtt követtem el “Fröccs, csízburger, fagyi, kávé, zene” címmel. 

Az elmúlt hetekben kétszer néztem be hozzájuk, hogy lássam a teljesen kész hely megnyitásához vezető utat. Időt és fáradságot nem kímélve teszteltem őket, hogy pontos és részletes információkkal láthassam el olvasóimat. Na, azért annyira nem kell ezért engem sajnálni, nem volt kellemetlen munka 🙂 

A harmadik alkalom már a hivatalos és teljes megnyitás után volt, és családot is mertem vinni magammal. 

Tegnap este hatkor rögtön egy nagyon kellemes élmény ért minket, ahogy beléptünk a kertbe. A tűző napról árnyas helyre érkeztünk. 

Mi van a Flip-Flop Gardenben? Természetesen egy csomó strandpapucs van az oszlopok aljához kötve, hogy indokolt legyen a névadás. 

Komolyra fordítva a szót, három “állomás” van:

  • a Paneer büfékocsi (food truck), ahol enni tudunk,
  • a Borkas, ahol ihatunk és
  • a kávés-fagyis pult.

Kezdjük az evéssel! A választék gerincét a hamburgerek és a kolbászos ételek adják. Ezt roston sült csirkemell, rántott sajt, hasábburgonya és görög saláta egészíti ki. Így teljes a kép, így tud egy egész család apraja-nagyja együtt enni. 

A szendvicseknél figyeljünk, mert a nevek nem a megszokott gyorséttermi ételeket jelentik. Amit máshol sajtburgernek neveznek, az itt Buffalo néven szerepel. Két változata van, mindkettőben bivalyhús a lényeg. Mellette rántott trappista (Yellow Buffalo) vagy kéksajt (Blue Buffalo) van. Az itteni sajtburgerben viszont egyáltalán nincs hús, azt egy jó vastag szelet rántott trappista vagy cheddar sajt helyettesíti. A zöldségek és a szószok mind a négy szendvicsben különbözőek.

Én nem tudom akkorára nyitni a számat, hogy bele tudjak harapni a burgerbe. Szerencsére a papírtálcán van elég hely a szétnyitására. Innen egyet, onnan egyet, felváltva harapok a két darabból. 

Blue Buffalo szétnyitva

A húsos és a sajtos verzió is megnyerte a tetszésemet és a velem együtt evők tetszését is. Mindegyik valódi hamburger abban az értelemben is, hogy képtelenség “kulturáltan” enni, csupa szósz lesz az ember, sőt esetleg a ruhája is. Ahogy előbb írtam: rendeléskor figyeljünk arra, hogy az elnevezések nem felelnek meg a gyorséttermekben megszokottaknak. 

Ha már a papírtálcánál tartunk, azon adják a RETRO kolbászos menüt.

Itt találkoztam először a kenyértölcsérbe rakott kolbászkákkal (KOLBICE néven). Ebből négy fajta van, amik abban különböznek, hogy mi kerül a kolbászok mellé (bacon, pirított hagyma, sajtszósz, káposzta). A szószok választhatók (mustár, chili, majonéz), akár mind is. Én a chili mellé majonézt kértem, hogy szelidítse. 

Ha a burgert nem lehet kulturáltan enni, akkor erről mit mondjak? Csupa maszat lettem, az orrom hegyén is majonéz volt. 

Az egyéb ételek közül a rántott sajtot és a hasábburgonyát próbáltuk ki, a gyerekek jóízűen megették. Csak a vége felé kellett egy kis biztatás és fagyira hivatkozás. 

Hogy el ne felejtsem, italok is vannak. Ezen a képen jól látszik a teljes választék.

A gyerekek elégedettek voltak a málnaszörppel, a felnőttek a mojitóval és a borokkal. 

A vörös savassága miatt alkalmas a nehéz, marhahúsos ételekhez. A rosé fröccsnek és magában is megállta a helyét a kolbászhoz, a sajtburgerhez és a fagyi után is. A fehéret csak hosszúlépés formájában próbáltuk, és bevált. 

Bevallom, hogy fagyiban nem vagyok szakértő, így csak annyit mondok, hogy összesen négy fajtát próbáltam, és egyikben sem csalódtam. Van legalább nyolc, és közöttük “mentes” is. 

Az egyebekről.

A három helyszín három cég (kettőről írtam az előző cikkemben). Mindhárom helyen lehet már kártyával fizetni. Mindhárom helyen kedves és udvarias emberekkel találkoztam. 

Saját, házilagos kivitelezésben, főleg második életüket élő alkotóelemekből rakták össze a bútorokat. Az ülőhelyek és a fagyis pult raklapokból, az asztalok kábeldobból vannak. A “bárpult” létrákra fektetett deszka (ezeket éppen akkor festették, amikor második alkalommal néztem be hozzájuk). 

A fűszerek ebben a kékre festett talicskában nőnek, innen kerül a menta a mojitóba. 

A kutyákat friss víz várja a bejáratnál. 

Hogy jön be a számításuk, ha csak július közepén indultak teljes gázzal? Hosszú távra terveznek, tíz évre kötöttek bérleti szerződést a területre. Így már érthető a dolog, és még sokáig lehet a miénk ez az új színfolt a Koppány soron. 

Drukkolok, hogy sikerüljön nekik elegendő elégedett, visszatérő vendéget nyerniük!

Kinek van tapasztalata? Hogy tetszett a hely és az étel-ital? Várom a hozzászólásokat!

Kerékfy Pál

Egy apró, de fontos információ a végére: maga a kert 11-kor nyit, de ételt csak 12-től lehet kapni.

Fesztiválérzés” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s