Ideje a meghalásnak

Nem valami biztató cím, ugye? Azt mondják, hogy mindennek megvan az ideje. A meghalás esetében mégis sok a bizonytalanság. Az biztos, hogy minden ember előbb-utóbb meghal, de tudjuk-e az idejét? Akarjuk-e tudni?

Nem elmélkedem ezen tovább, mert kevés vagyok én ehhez. Polcz Alaine írt könyvet „Ideje a meghalásnak” címmel, és most az „Alaine – Ideje a meghalásnak” című előadás megnézésére készülök.

Tényleg készülök, Polcz Alaine „Nem trappolok tovább” című könyvét olvasom. Arról szól, amire a cím alapján gondolni lehet: az élet végéről.

Honnan ismerem őt? Emlékeim szerint, sok évvel ezelőtt egy rádióműsor keltette fel az érdeklődésemet iránta, annak hatására kezdtem könyveit olvasni. Úgy gondolom, hogy életének és gondolkodásmódjának sok részletét sikerült megértenem az írásaiból.

Most Markó-Valentyik Anna a drámai színház, a táncművészet és a bábos műfaj határán mozgó különleges művészi formájú előadásban mutatja meg nekünk, hogy neki mit jelent Alaine.

Milyen az előadás? „Megható és durva és szép és kegyetlen (…) összességében tényszerűen emberi és csodálatos” mondja egy korábbi interjúban a Junior Prima-díjas színművész, bábszínész rendező.

A veszprémi Kabóca Bábszínház oldalán lehet még olvasni az előadásról, és ott található egy néhány perces video is, amiben a színész mellett a rendező-koreográfus, Ladányi Andrea Kossuth-, Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas érdemes művész beszél a darabról, valamint részletek is láthatók.

Én nagyon várom a november elsejei előadást!

Kerékfy Pál

Polcz Alaine fiatal nőként, feleségként élte át a II. világháború borzalmait, a rajta keresztül (szó szerint, rajta keresztül) hónapokig hullámzó frontot, néhány hetenként új és új “győztesekkel”, akik leigázták a civileket, férfiakat és nőket. Sok csoda folytán túlélte a háborút, az ott szerzett halálos betegségeket. Mindezen szörnyűségek közepette és után ember maradt, és emberi életet élt.

Aki elolvassa az „Asszony a fronton” könyvet, megértheti a kiszolgáltatott vidéki civilek felfoghatatlan életét a háborúban.

Tavaly tavaszal láttam Gubás Gabi csodálatos előadását, aminek a „Teljes lényeddel” címet adta. Jó szívvel ajánlom a megtekintését. Úgy látom, hogy idén még két előadása lesz, mindkettő a Thália Színházban. Nekem különleges és maradandó élmény volt: pont azt a Polcz Alaine-t láttam a színpadon, akit a könyvei alapján elképzeltem.

A kép forrása: jegy.hu