A titkár és a hőstenor

A járvány valahogy elsöpörte a jól bevált szokásomat, hogy havonta egyszer színházba megyek. Áprilisban újra elkezdtem, és most hétfőn volt a második, ez is a Veszprémi Petőfi Színházban.

A két év kihagyás alatt cserélődött a társulat, sok új arc van, és nagy öröm közöttük két “ismerőst” látni. Ezt a két tehetséges, “jól muzsikáló” fiatalt rövid időn belül másodszor látom a színpadon, miután tavaly nyári akarattyai fellépésük idején személyesen is tudtam velük találkozni, röviden beszélgetni, és azóta követem őket a közösségi terekben. 

Egy bohózatra mentünk sokan együtt, a Balatonakarattyai Nyugdíjas Klub tagjai. Én jól szórakoztam, nagyjából azt kaptam, amit vártam egy bohózattól – talán csak a végén a sok összekavarodott szál hirtelen elvarrása lepett meg. Mert összekavarodásból tényleg volt sok a történetben (ahogy kell: szerepcserék, összetévesztések, félreértések, ügyetlenkedések). 

Engem leginkább az előbb említett két színész játéka érdekelt, hogy mit hoznak ki a nekik kiosztott – nagyon különböző – karakterekből. 

Horváth Csenge kapta a leghangsúlyosabb női szerepet. Testhez álló volt fiatal lányt játszania (nem mintha az előző darabban nem hozta volna hitelesen a sokkal idősebb asszonyt is). Engem meggyőzött a végkifejletben is, amikor nagyon megváltozott a viszonya az őt szerelmével már régen ostromló fiatalemberhez. 

A másik “megfigyelt” fiatal (Keller Márton) tipikus csetlő-botló bohózati figurát alakított. Szórakoztató volt a sok ügyetlenkedése, és úgy tűnt, hogy jól érezte magát a szerepében. 

A többi szereplőt nem sorolom fel. Sok különböző karakterrel találkoztunk, volt ott színigazgató, titkár, olasz hőstenor és a felesége, egy amerikai elnökjelölt és a szoprán. A darabban fel-felbukkant harsányság és megrögzött szokás egyik-másik szereplőnél, de ez bohózatban szinte kötelező, ugye? 

Azért a titkárt alakító Gaál Attila Csabát mégis meg kell említenem, mert kimondottan tetszett a játéka. 

Ugyan nem mondtam, de a felsorolásból kiderülhetett, hogy operaelőadás (Bajazzo) adja a keretet a darabhoz, ami a clevelandi operában játszódik. A sok félreértés és félreismerés a végére nagyjából elsimul, de nem lepne meg, ha a karakterek többségének ugyanígy folytatódna az élete. 

Mi volt a darab? Ken Ludwig: A hőstenor, Tasnádi Csaba rendezésében.

Most már kezdek újabb színészeket megismerni a társulatból, és ez júniusban folytatódik  majd. Sőt, nyáron is.

Kinek vannak friss élményei a Veszprémi Petőfi Színházból? 

Kerékfy Pál

Ilyen volt a tavaly nyári akarattyai műsoruk: Nagyszerű szombat este